A JTM a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató rövidítése. Lényege, hogy természetes személy ügyfelek esetében, az igazolt havi nettó jövedelem legfeljebb 50%-a fordítható hiteltörlesztésre, 600.000 Ft-os jövedelemtől pedig annak 60%-a.
Vagyis, ha van egy 40.000 Ft-os lakáshitelem és most szeretnék felvenni egy 50.000 Ft-os autóhitelt is, akkor az összes törlesztőrészletem így 90.000 Ft lenne. Mivel alapesetben az igazolt jövedelmem legfeljebb feléig vállalhatok törlesztéseket, így a törlesztések összegének legalább a duplájával, azaz jelen esetben legalább 180.000 Ft-os nettó jövedelemmel kell rendelkeznem ahhoz, hogy hitelképes legyek. (40e+50e=90e) x 2 = 180e
A jövedelemvizsgálatra és a JTM ellenőrzésére a 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet kötelezi a bankokat. A rendelet célja, hogy egy adósságfék bevezetésével segítsen megelőzni az ügyfelek túlzott eladósodottságát. A JTM rendelet értelmében minden hazánkban működő pénzintézet kivétel nélkül, minden magánszemély ügyfél hitelkérelmének elbírálásakor köteles megvizsgálni az ügyfél jövedelmét. Tehát hiába van bármilyen nagy értékű autónk vagy ingatlan fedezetünk is, igazolható jövedelem nélkül semmilyen törlesztést sem vállalhatunk.
Jövedelemigazolás lehetséges formái
Alkalmazottak esetében munkáltató által, banki formanyomtatványon kiállított jövedelemigazolás vagy az utolsó két havi, teljes bankszámlakivonat bemutatása fogadható el, amennyiben a kivonatokon beazonosítható a jövedelemjóváírás és a munkáltató a bank telefonos megkeresésekor az utalásokkal egyező adatokat ad meg a jövedelemmel kapcsolatban továbbá, ha az ügyfélnek nem saját maga vagy családtagja a munkáltatója.
Külföldön dolgozó alkalmazottak esetében banki formanyomtatványon kiállított, idegen nyelvű jövedelemigazolásra és utolsó két havi bankkivonatra is szükség van. Készpénzben kapott, külföldről származó alkalmazotti és külföldi vállalkozásból származó vállalkozói jövedelem nem fogadható el.
Egyéni vállalkozók és cégtulajdonosok esetében, illetve ezen vállalkozásokban dolgozó közeli hozzátartozóik esetében NAV által kiállított, előző évi jövedelemigazolás szükséges.
Nyugdíjasok esetében NYUFIG értesítőt és utolsó havi nyugdíjszelvényt, vagy nyugdíjjóváírást is tartalmazó, teljes bankszámlakivonatot kérünk.
JTM rendelet további részletszabályai
Minden hitelkeretünk összegének 5%-át is bele kell számolni a JTM-be
Az összes meglévő hitelkeretünk 5%-át, mint egy „virtuális” törlesztőrészletet hozzá kell számolni a havi törlesztőrészleteink összegéhez. Vagyis, ha van egy 300.000 Ft-os hitelkártyánk és van egy 500.000 Ft-os folyószámla hitelkeretünk, akkor ezeket egy 15.000 és egy 25.000 Ft-os törlesztőrészletként kell figyelembe venni az új hitel felvételekor. Még akkor is, ha soha életünkben egyetlen forintot sem hívtunk le a hitelkereteinkből és akkor is, ha a hitelkeretek kötelező törlesztőrészlete esetleg kevesebb is, mint a keret összegének 5%-a. A fenti példa esetében például ez a két hitelkeret azt jelenti, hogy már csak 260.000 Ft feletti nettó jövedelem esetén lennénk hitelképesek. (40e+50e+15e+25e=130e) x 2 = 260e
Ha több adós van egy ügyletben, akkor a törlesztő annyi felé oszlik, ahány adós van
Vagyis, ha a fenti példánkban a 40.000 Ft-os lakáshitelt például egy házaspár vette fel, akkor egyikük új hitelének felvételénél ennek a törlesztőnek csak a felét, azaz 20.000 Ft-ot kell figyelembe venni. Tehát, a fenti példában, a hitelkeretekkel is számolva már 220.000 Ft jövedelem is elegendő lehet. (20e+50e+15e+25e=110e) x 2 = 220e
600.000 Ft-os jövedelem felett már a jövedelem 60%-a fordítható törlesztésre
Vagyis, ha mondjuk 600.000 Ft a havi nettó jövedelmünk, akkor azt már nem csak annak feléig, azaz 300.000 Ft-ig terhelhetjük meg egy vagy több törlesztőrészlettel, hanem a jövedelmünk 60%-áig is elmehetünk, azaz akár 360.000 Ft is lehet a törlesztőrészleteink összege.
PTK szerinti közeli hozzátartozó kezessége segíthet a JTM teljesítésében
Ha igazolt jövedelmünk nem éri el az új és a meglévő hiteleink törlesztőinek legalább a dupláját, akkor közeli hozzátartozónk kezességvállalása segíthet.
Az adós és a kezes jövedelme alapján külön-külön ki kell számolni, hogy a meglévő hiteleik mellett mekkora törlesztőrészletet vállalhatnak még és utána ezeket lehet összevontan vizsgálni, hogy az új hitel törlesztőrészlete belefér-e még kettőjük hitelképességébe.
Itt tehát a kezes már meglévő hiteleit is figyelembe kell venni. Például, ha az előző esetet nézzük a személyi hitelekkel együtt, akkor ott 220.000 Ft-os jövedelem kellett volna a hitelképességhez. Tételezzük fel, hogy az ügyfélnek azonban csak 200.000 Ft-os jövedelme van. Így önállóan nem lehetne hitelképes. Azonban, ha a házastársa is rendelkezik egy 110.000 Ft-os jövedelemmel és neki az előzőekben számolt lakáshitelen kívül nincs más hitele, akkor a hitelképességük együttesen már megfelelő lesz és a következők szerint alakul:
200e/2=100e az egyik és 110e/2=55e a másik házastárs esetében, azaz 100e+55e=155.000 Ft összes törlesztőrészletet vállalhatnak együtt. Mivel a lakáshitel mindkettőjüket terheli, ezért a fenti példában számított 130.000 Ft (40e+50e+15e+25e=130e) összes törlesztéssel számolunk. Ez kevesebb, mint az általuk összesen vállalható 155.000 Ft, így ezen hitelek esetében látható, hogy együtt már hitelképesek lesznek.
Hitelképesség szempontjából csak a PTK (Polgári Törvénykönyv) szerinti közeli hozzátartozók jövedelmei vonhatók össze, azaz házastárs, testvér, szülő, gyermek.
Jó hír, hogy a kezességvállalás nem rontja a kezes további hitelképességét
Vagyis, aki kezességet vállal mondjuk a testvére lakáshiteléhez és ezek után szeretne magának venni egy autót hitelre, akkor a kezességvállalással érintett korábbi hitel törlesztőrészletét még részben sem kell beleszámítani az új autóhitel felvételekor vizsgált meglévő törlesztőrészleteibe. Vagyis, ha van egy 400.000 Ft-os jövedelmem és nincs semmilyen saját hitelem, de 5 testvérem lakáshitelében is kezes vagyok, egy saját hitel felvétele esetén akkor is 200.000 Ft-ig terhelhető a jövedelmem. Pontosan úgy, mintha sehol sem lennék kezes.